Hogy sikeres vagy kudarcos lesz egy gyerek iskolai karrierje, nagyban meghatározza, éretten lépett-e be az iskolarendszerbe, vagy sem. De mit jelent az iskolaérettség? Milyen tényezők befolyásolhatják? Milyen problémákkal kell szembenéznie a tanítónak, ha a padban ülő gyerek még nem készült fel az első osztályra?

Hogyan segíthet a szülő, hogy az óvoda és az iskola közötti átmeneti időszakot megkönnyítse?

„Az elsőseimnél, akiknek csak matematikát tanítok, az óra első 10 perce még most is játékokból áll. Többen is úgy kerültek az iskolába, hogy nem tudták, melyik testrészük hol található.

Nem tudták például, hol van a szemöldökük, hol a köldökük,

vagy azt, hogy mi a különbség a szemöldök és a szempilla között. Nem tudnak a testük felezővonalán átnyúlni, vagyis a jobb kezükkel a bal térdüket megfogni. Így nem kezdhetek a számok írásával, hiszen nincsenek meg az alapok, készségek, amikre építhetnék” – osztja meg tapasztalatait Szabolcs Csilla, a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tanítója.

A testrészek felismerése, a keresztező mozgások kivitelezése is az iskolaérettség fokmérője. Az iskolaérettség több kritériumból tevődik össze, meghatározott fizikai, értelmi, érzelmi és szociális fejlettséget feltételez. Nem csak arról szól, elég okosnak tartjuk-e a gyereket ahhoz, hogy iskolába engedjük, mondja Mag Judit gyermekpszichológus. „Lehet, hogy oda-vissza számol hármasával nullától százig, de például nem barátkozik, nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, ha a társasjátékban nem ő lesz az első, nem tudja kezelni a szorongásait, vagy épp olyan picike, hogy nem bírja el az iskolatáskát.”

KÜLÖNBSÉGEK ÉS KORLÁTOK
Ma nehezebb a gyerekeket az óvodában tartani, ez az egyik oka annak, hogy nem elég éretten ülnek be az iskolapadba, véli Szabolcs Csilla. A 2020-as szabályozás előtt – ami arról szól, hogy egy gyerek a 6. életévét betöltve iskolaköteles és szakmai bíráló bizottság dönthet az óvodában maradásáról –, a szülő eldönthette, nem korai-e az iskolakezdés. Mostanra ez bonyolult, többlépcsős procedúra lett. Nem feltétlenül fognak bele a szülők, vagy épp nem kapnak támogatást a gyerek óvodában tartásához, mondja Szabolcs Csilla.

Míg korábban az óvodában kötelezőek volt a gyerekek számára a különféle foglalkozások, ma már csak megajánlják nekik, azaz aki nem akar, nem vesz részt ezeken. „Ezért vannak gyerekek, akik az iskolakezdés előtt nem találkoznak azzal, hogy olyan valamit kell tartósan csinálniuk, amihez nem feltétlenül van kedvük abban a pillanatban” – mondja.

A probléma alapját nem az életkorban, hanem az átmenet hiányában látja Pajor Attiláné, a Józsefvárosi Óvodák Tündérkert Óvodájának vezetője. „Ma a »zökkenőmentes« iskolakezdés feltétele, hogy a tanítók tisztában vannak azzal, hogy szeptemberben nagycsoportos óvodások érkeznek hozzájuk. A gyerekek azonban

nem egyforma képességekkel érkeznek az iskolába,

főleg, hogy van, aki egy évvel idősebb a társainál, mert 4 évet töltött az óvodában. Így nagy különbségek tapasztalhatók a gyerekek között. Az őket fogadó tanítóktól ez rendkívüli rugalmasságot és felkészültséget kíván.” A vezető szerint az iskolarendszert úgy kellene átdolgozni, hogy az óvoda és iskola közötti átmenetre tennék a hangsúlyt.

Az iskolaérettség bizonytalansága esetén általánosítás helyett az adott gyermek figyelembevétele lenne ajánlatos. A szülőkkel, az óvodapedagógusokkal és a segítő szakemberekkel egyeztetve – fejlesztőpedagógus, pszichológus, a szakszolgálat szakemberei – javasolja a vezető a döntés meghozatalát. „Én a szülőknek továbbá azt szoktam javasolni, hogy az alsó tagozat végéig ne intézményt, hanem gyermeküket ismerve, pedagógust válasszanak.”

VÁLTOZÓ SZÜLŐI SZEREPTUDAT
Az iskolaérettséghez szükséges készségeket 5-5 és fél éves kor között mérik, amikor a gyerek még intenzív érési szakaszban tart, vagyis akkor épp még nem is kell iskolaérettnek lennie, mondja Mag Judit. „Ilyenkor ugrásszerű változásokra számíthatunk, ezért nem lehet mást tenni, mint azt nézni, mennyire kiegyenlített a gyerek készségprofilja.” Az elvárt változás persze nem feltétlen következik be az első osztály elejére.

Az önálló munkavégzés, az együttműködési készség, a kivárás, de az egyszerű utasítás megértése is az iskolaérettség feltétele. Ezek hiánya is gyakorta fordul elő az elsősöknél, mondja Szabolcs Csilla. „Vedd elő a füzetedet! Ez egy olyan utasítás, amit naponta többször elismétlek. Volt olyan kislány, aki első osztály végére tudta csak végrehajtani.” De nagy problémát okoz a beszédhibák jelenléte is. „Hogyan tudna egy gyerek megtanulni helyesen írni és olvasni, ha nem tudja kiejteni például a ’cé’ hangot, mert ’szjé’-t mond helyette?”​

Farczádi Bencze Tamás – Fotó: Huszár Boglárka
„Azt látjuk az elmúlt években – és ez köszönhető a covidjárványnak is –, hogy az egész társadalom dinamikája megváltozott, vele pedig megváltozott a szülők szereptudata is. Egy kis zavart látok én abban, hogy mitől gondolják jó szülőnek magukat a szülők” – mondja Farczádi Bencze Tamás oktatási szakértő, a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium igazgatója.

Sok tünetből arra lehet következtetni, hogy a gyerekek nem feltétlenül éretlenül, hanem fáradtan érkeznek az iskolába. Már 1-2 óra múltán erős frusztráció lesz úrrá rajtuk. Szerinte az óvodában kimarad több fejlődési szakasz – ami nem az óvoda hibája –, ugyanis

a szülők jó része már délben elhozza az óvodából a gyerekét, mert azt hiszi, ezzel tesz jót neki.

Emiatt a gyerek nem szokja a szabálykövetést, a monotóniatűrést, sem azt, hogy meg kell osztani a játékát egy másik gyerekkel. Nem tanul meg játszani nagy társaságban, délután jobbára pedig már nem is alszik, mondja Farczádi. „És amikor a gyerek megérkezik az iskolába, bevadul, mert nem érti, miért kell leülnie, a helyén maradnia, másokhoz igazodni, és hogy az egyik napról a másikra miért nem róla szól az élet. Ettől csalódott és demotivált lesz, nem érzi jól magát ebben a helyzetben, ráadásul gyorsan el is fárad.”

KEVESEBB KONTROLL, TÖBB KÉPERNYŐ ÉS TÚLFÉLTÉS
Nem hagyható ki a „digitális dada” szerepe sem. A szülőknek gyakran nincs kapacitásuk arra, hogy kontrollálják a gyerek képernyő előtt töltött idejét és a látott tartalmat. Lehet azt mondani erre a generációra, hogy jellemzően digitális eszközökön nő fel. Ám a másik oldalon nem elvárható, hogy kialakuljanak és be legyenek járatva azok a szociális érintkezési gyakorlatok, amik csak akkor fejlődnek, ha a gyerek folyamatos interakcióban van gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt, véli az igazgató.

A gyerekek sokkal több elvárásnak, stressznek vannak kitéve, mint korábban, gyakran hiányoznak a korlátok és a napirend, ami biztonságérzetet nyújtana nekik. Kevesebb a családdal töltött tartalmas, minőségi idő, ami megteremtené érzelmi biztonságának alapját.

A szülők sokszor nem ismerik fel, hogy

a féltés és a szeretet oltárán áldozzák fel gyerekük fejlődését

– véli Szabolcs Csilla. Amikor például nem hagyják az iskolás gyereket fára mászni, mert attól félnek, leesik, vagy bekötik a cipőjét, mert attól félnek, elesik.

A túlféltés gyakran ártalmas, és olyan dolgokra is hatással van, amire nem is gondolnánk – mondja Mag Judit. Azzal, hogy a szülő kikíméli a gyerekét bizonyos helyzetekben, egyfelől megfosztja a megtapasztalás lehetőségétől is, másfelől azt közvetíti a gyerek felé, hogy nem alkalmas, nem elég ügyes a helyzet megoldására. „Alapvetően a világba vetett bizalmat rombolja a túlféltés.” Ám azt a pszichológus is elismeri, nehéz helyzetben vannak a szülők, mert nehéz megérteniük, mi az, ami elvárható, és mi az, ami nem. „Fontos, hogy szociális ügyességet tanítsunk a gyerekeinknek, hogy felnőttekkel és gyerekekkel társas helyzetekben önállóak, kezdeményezők lehessenek. Például elsősként bemehessenek a boltba egyedül. Legyen sikerélményük, átérezzék, hogy ők már erre is képesek.”

hirdetés

Kormányablak hírek

A hírcsatorna nem található.

Még több hír a Belvárosból

Napra pontosan nyolcvan évvel azután, hogy a nácik elhurcolták a Vörösmarty utcából, emléktáblát és botlatókövet avattak Jane Haining tiszteletére. A skót misszionáriusnőnek az volt a “bűne”, hogy...
Lakástulajdonosként mit szólna, ha elégedetlen lenne a társasházkezelővel vagy a közös képviselővel, de nem tudná akár 10 évig sem leváltatni? A Corvin sétányon több új építésű társasházban is ez...
Csökkent a bűncselekmények száma Józsefvárosban – ez derült ki a kerületi rendőrkapitányság éves beszámolójából az április 18-án tartott képviselő-testületi ülésen. A korábbiaktól eltérő, csupán...
Miben különböznek a női és férfi szerepek a roma családoknál, mint a nem romáknál? Vagy szerintük is a nőnek a konyhában a helye? Csakúgy, ahogy a magyar társadalom sugallja. Balogh Adrienn cikke.
Emléktáblát kapott Erzsébetvárosban a Magyar Költészet Napján (április 11), József Attila születésnapján a költő, a magyar líra óriása.
Belváros-Lipótváros Egyházi Épületekért Közalapítvány Kuratóriuma pályázatot ír ki a Kuratórium által meghatározott 33.700.000,- forint alapítványi vagyonra a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V....
Nyomoz a rendőrség egy társasház feljelentése nyomán, a ház (egykori?) közös képviselője, Gondos Judit rendszeresen egy olyan céggel végeztette el a házbeli felújítási munkákat, mellyel a...
Két terézvárosi rendőr segítségével jött a világra egy kisbaba néhány hete egy kórház hátsó bejáratánál. A tettre kész egyenruhásokat Soproni Tamás polgármester fogadta irodájában és ajándékkal...
A Lefkovicsék gyászolnak című filmben többek között a humoré, az emberi kapcsolatok törékenységéé és a mindent elsöprő szereteté a főszerep. A rendezővel, Breier Ádámmal beszélgettünk a gyászról, a...
Első, és lehet, hogy utolsó olimpiájára készül Szép Balázs, Terézváros sportolója. Az öttusázó nemcsak a párizsi részvételért küzd ezekben a hetekben, de komoly döntés előtt is áll: a játékok után...
Széles kínálatra számíthatnak az érdeklődők, a ruhák, könyvek, dísztárgyak, játékok, hanglemezek mellett porcelánok és kézműves horgolt termékek is megtalálhatók lesznek.
A terézvárosi önkormányzat anyagi támogatásával egy számítógépes játékokkal felszerelt szobát alakítottak ki a Liszt Ferenc téri gyermekkönyvtárban. A szoba átadását az Olvasni jó, olvasni menő!...
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának Ötpacsirta szalonjában a látogatók sok más mellett közelebb kerülhetnek a magyar táncházmozgalom történetéhez, hallhatnak operarészleteket és...
Sorozatunkban azt vizsgáljuk, miképpen teljesültek a 2019-es Pikó-program ígéretei. A program 13 pontjából most kettőnek az ígéreteit szembesítjük a tényekkel, és értékelünk.
A zsidó Purim ünnepen rendezett „Sütiutca” március 24-én vidám forgataggal búcsúzott a Zsidó Budapest 150 éve rendezvénysorozattól a Csányi utcában. A szervező önkormányzat és a Gólem Színház a Pro...
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (a továbbiakban Nkt.) 8.§ (1) bekezdése szerint az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
Ha van zenei stílus a világon, ami az emberek elsöprő többségének nem csupán tetszik, de mosolyt csal az arcukra és ütemes tapsra ösztönzi a tenyereket, akkor az biztosan a klezmer.
A városrészeken átívelő Nagykörút már nagyrészt az 1880-as évek közepére elkészült. Hivatalosan azonban csak a millenniumi ünnepségek idején adták át, teljes befejezésére pedig egészen 1906-ig várni...

A címlapról

Magyarország konzervatív sziget az európai progresszív liberális...
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján április...
Átadták a megújult Sió-zsilipet kedden, az újjáépített Sió-zsilip...
A tartós álláskeresők elhelyezkedését segíti az 1,7 milliárd forint...
Az Észak-Pest és Dél-Buda közötti átszállásmentes...
Sokkal több van ebben a városban! címmel mutatta be 101 pontból álló...

Könyvajánló

Dr. Szántó Szilvia, a Budapesti Gazdasági Egyetem mentálhigiénés tanácsadója egy háromrészes regény után (Nárcisz-trilógia), idén elkészült a történethez tartozó terápiás könyvvel is, ami segít azoknak, akik a regény főszereplőjéhez hasonlóan átéltek érzelmi vagy más típusú bántalmazást.
„Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének” – többek között erre hívja fel a figyelmet legújabb kötetében Matolcsy György, majd hangsúlyozza: „A múlt sikerei azonban nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket, és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket.”
Megjelent a Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kiadványa.
A legnagyobb és legkomplexebb iparág az emberiség történetében.

Blogok, vélemények, olvasók írásai

A gyorsabb áthaladás ILLÚZIÓJÁNAK érdekében, kérjük fáradjanak az önkiszolgáló kasszákhoz!
Csütörtök este 6 óra, munka utáni bevásárlás, hatalmas sorok a kőbányai Sibrik Lidlben.
Átfógó, a teljes lakosságot célzó pénztárosképzést indítottak a kiskereskedelmi láncok Magyarországon.

Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek hírei

Úgy érzed, hogy sok probléma nyomja a vállad? Olyan nehézségekkel küzdesz, amit senki nem ért meg? Úgy gondolod, hogy egyedül vagy ezekkel a gondokkal?
Több mint 7 évtizeden át volt Kispest lakosa a jeles tanárember, Pataki Gyula.
A Milestone Intézet idén is tanulmányi ösztöndíjat hirdet különösen rászoruló és/vagy roma tehetségek számára.